42.het - 9-15 OKT - Mizuno XC Kupa a brno-i tó körül 2. rész

Szoval ott tartottam... hogy furdes utan meg tovabb beszelgettunk Ivanaval. Elmondta, hogy 32 eves, es iden szeptemberig profi kosarlabdazo volt, de mar tavaly is elege volt belole, es iden oktobertol vegleg vissza is vonult. Hitetlenul nezhettem ra, megprobalta megmagyarazni... hogy semmirol nem rendelkezhetett maga - a melo elvarta, hogy ne partizzon, hogyan viselkedjen, interju interju hatan, neha kora reggeltol, amikor meg azt sem tudod, mit beszelsz... nem volt egy szabad hetvegeje, nem volt elete, ferje, gyereke... Vett hazat, autot, jol elt, de nem ez szamit neki. Szeretne csaladot, de csak most, hogy kiszallt es elkezdett napi 8 oraban egy irodaban dolgozni, tud elkezdeni keresni. Szoval meg idobe fog telni neki. Az uj szakmajaban pedig rookie... Amikor megtudta, hogy nekem van egy kislanyom, egesz mashogy nezett ram. Ereztem, hogy irigyel, es ertettem.

Ivanat a Joisten kuldhette nekem, hogy rendbe tegye a hozzaallasomat, es ezt szinte rogton tudtam. Igaza van, hatalmas siker nekem, hogy mar 7 eve van csaladom, a munkamban egy teruleten 7 ev tapasztalatom, jo poziciom, olyan melom, amit szivesen vegzek. Nem voltam 21, amikor a ferjemmel osszejottunk, mindjart 5 eve, hogy megszuletett Lelle. Azota sok jon es sok rosszon tul vagyunk, de egyutt es szeretetben. Ha ma elem allna az ordog, hogy uzletet ajanljon: egy profi sportkarriert a csaladomert, a pokolig rugnam a segget. De ez a gondolat felnyitott egy gatat az agyamban: remsegek a komoly sportolo multambol (U16 magyar valogatott kosarlabdazo, triatlon U14 magyar OB 7.hely, mulesiklas OB 5., 17 evesen MB1 B kosaras, stb), amit az elmult evek dicsfennyel vontak korbe az agyamban, elobuggyantak ujra, hirtelen ujra ereztem, hogy hogy gyuloltem a kotottseget, hogy mennyire vagytam a sajat idomrol egyedul donteni, a heti 7 edzes, 2 meccs, hogy milyen kin, ha egy nap nincs kedvem lemenni, megis muszaj... Elojottek a serulesek emlekei, az OB kvalifikacios meccs, ahol torott csukloval osztottam az istenes faultokat es dobtam a donto kosarat; gipszben toltott hetek agoniaja, hogy vissza tudok-e terni, es ha igen, mikor... A kezdo 5-be kerulesert valo izgulas, a padon ules frusztracioja. A szadista uszoedzom es a klortol folyamatosan fajo szemem. A dupla hetvegek: delelott si- vagy triatlon edzes, delutan kosarmeccs. a 3perc alatti 800-ak terrorja - ha a csapatbol akar egy is nem futotta meg, ujra futottuk... es ujra, es ujra, amig le nem telt a 1.5 ora. Egyszer egy ilyen akcional, 1:20 alatti 400-ast kellett volna futnunk es valaki negyedszerre is kicsuszott, ujraindultunk. Olyan duhos voltam, es elkeseredett, hogy 200-ig sprinteltem, beleadtam mindent, es kozben sirva kiabaltam, kiuvoltottem magambol minden duhomet az edzom irant, jo magyar kocsis modjara... majd osszeestem es csak setalva tudtam beerni. Az edzom meg csak rohogott. Es persze, most miattam, ujrafutottuk. De mar senki nem ert be idoben. Volt egy kosarlabda OB, ahol bejutottunk a rajatszasba, utolso 8 csapat koze, es ugy vegeztunk 7. helyen, hogy a 12-bol 11 emberunk serult volt. Leleukoplasztozott bokak, csuklok, ujjak, terdmerevitok - egy csapat kripli. Siman dobogos helyre juthattunk volna, ha csak a tehetseget nezzuk.

Most meg senki nem kenyszerit, senkiert nem vagyok felelos, ha lassan futok, senki nem haragszik meg... miert tolom neki igy?! De tudom a valaszt rogton: kell a sikerelmeny, hogy tudjam, ki tudom magambol hozni a kihozhatot. Ha mindent megtettem, es meg mindig megvernek, akkor nem banom, veszteni eleg jol tudok. De csak ha jobbtol kapok ki. Ha magamat verem el, az elfogadhatatlan. Rajottem, hogy megint missziot csinaltam a sportbol, pedig ez a futosdi, annyi lusta ev utan, csak fitness es oromforrasnak indult. Es annyira jo volt annak.

Ugyhogy ugy dontottem, veszek egy 90fokos kanyart, es miutan Ivanaval megneztunk egy Euroliga meccset, bemutatott egy NB2-es csapat edzojenek, ahova lejarhatok novembertol. Ujra kosarazni fogok, de nyilvan csak hobbi szinten, orombol. Heti 2-3 edzes, mellette persze futok tovabbra is, de megosztom a fokuszt, es megtalalom az oromot a rekreacios szintu sportban is. Kosarban ez nagyon konnyu, mert maga a jatek OROM, csupa kapitalissal, mig a sport resze nem annyira igenybevevo. Es hogy megtartsam a kondimat (ami, mint kiderult, meg valogatott kosarasokehoz kepest IS igen kivalo :D), heti 2-3 futas, sulyzos edzes marad napirenden. Ivana jar par triatlonos fiuval csutortok estenkent futni, oda becsatlakozom. Es ma este lemegyek a szomszed faluba egy veteran kosarcsapat edzesere, hogy novemberig formaba jojjek kicsit :)


Igy lett a Vokolo Priglu, ahova alig akartam elmenni, a megoldas kulcsa. Baromira orulok, hogy vegul nem maradtam otthon!! Ami a versenyt illeti: 1:04:40-nel 14. helyen vegeztem (40 alatti nok kategoriajaban), es igen elegedett voltam az idommel :) Furdes utan meg a tesztapartira is beneztem, es nem tudom hany honap utan ujra tesztat ettem:

Nem a leggusztabb, amit valaha lattam, de kezdesnek megtette :))

Drukkoljatok, hogy bejojjon a kosar!! Az elejen nehez lesz, vegul is 5 eve nem volt labda a kezemben, de eltokeltem, hogy megcsinalom :)


HETI TTL:
futas: 40km
bringa: 55km
gyuras: 25p (3 alk)


15 SZO
20:00   9.2km futas  44:30 alatt (Turany-POpelova nagyon lazan de nem lassan). Utana 5p cross: 40 has, 20 fekvo)

14PEN
14:00  9,1km intervallumok a teremeben, 45p:
10perc bemelegites - 3*1000m megtol (de nem orultul) 15,4-15,3-15,2, koztuk 2perces setak - 800m sprint 17,8-18km/h: 800m 2:41 :D
14:45  15 p gyuras: lab/fenek-kar/vall-has/hat 5-5-5p, 2p nyujtas

13 CSU
33km bringa  (Modricebe, onnan a varosba, onnan ujra Modricebe, majd haza)

12 SZE
12.5km futas 1:01 alatt (osvenyen Turany-Krematorium-orszaguton Chrlice, terepen Olympiaig, vissza)

11 KED
22km bringa (munkaba es -bol)

10 HET
4:05   9.2km futas 46p alatt, munkaba. Erkezeskor a molon 5p erosites: 40 has, 20 fekvo

9 VAS

piheno!